A neurális plaszticitás a központi idegrendszer (KIR) azon tulajdonsága, mely során strukturális és funkcionális adaptáció révén az agy képessé válik arra, hogy a sérülés, külső behatás, környezeti változások okozta idegrendszeri károsodást követően, az agy újratanulja az elveszett működéseket.

Sclerosis multiplexes (SM) betegekben a permanens mozgáskorlátozottság fő oka a neurodegeneráció, kialakulása részben a demielinizáció következménye (gyulladás okozta axonkárosodás és a krónikusan demielinizált axonok degenerációja), részben attól független folyamatok játszanak szerepet létrejöttében. 

A hagyományos MR-vizsgálat továbbra is központi szereppel bír a sclerosis multiplexes betegek korai diagnosztikájában és követésében egyaránt. A fehérállományi eltérések mellett a szürkeállomány érintettsége is nyilvánvalóvá vált, beleértve a kortikális léziókat, valamint az atrófiát. A fejlettebb MR-szekvenciák, mint a magnetizációs transzfer (MTI, magnetization transfer imaging), a diffúziós tenzor képalkotás (DTI, diffusion tensor imaging), az MR-spektroszkópia érzékenyebben ábrázolják az épnek látszó fehérállomány és a szürkeállomány eltéréseit.

A metilénkék egy placebo kontrollos vizsgálatban növelte a rövidtávú memóriáért és figyelemért felelős agyi területek aktivitását. 

A pszichomotoros sebesség jó előrejelzője lehet annak, hogy az egyéb kezelésekre rezisztens depressziósok közül kik fognak reagálni a subcallosalis gyrus cinguli mély agyi stimulációjára.

Szkizofréniában képalkotó és egyéb vizsgálatok segítségével megállapítható az intrauterin agykárosodás, melyet genetikai és környezeti ártalmak tovább súlyosbíthatnak.